Fáber András kritikus | Panoráma
Lehotka László tárlata
… „Szándékosan „képeket” emlegettem eddig, s nem fotókat vagy fényképeket. Igaz Lehotka László szervezeti tagsága szerint is fotóművész, aki fényképezőgéppel rögzít képeket fényérzékeny filmszalagra, majd e filmszalag kockáiból lesznek az itt látható - nem tudok rá jobb szót - képek.
Lehotka ugyanis olyan képzőművész, aki „képeket fest". Hogy ezt a fenti eszközök segítségével teszi, az végső soron tevékenységének esetleges mozzanata: megtehetné ezt ecsettel vagy krétával is. E festői látásmód, a valóság képzőművészeti eszközökkel való újrateremtésének szándéka magyarázza egyszersmind, miért választotta a művész jelen kiállításának címéül ezt a két szót: teremtett természet. A felületes szemlélő számára is feltűnik, hogy ezek a makro-fotográfia eszközeivel készült (vagyis parányi méretű tárgyak sokszoros nagyítása révén létrejött) képek nem a világ, a természet másolását célozzák. Amikor e képek láttán a nézőben tájképi asszociációk támadnak, e képzettársítások cseppet sem véletlenszerűek: maga a művész akarta, hogy képei tájképekre emlékeztessenek, noha - újra hangsúlyozom - valójában nem azok.”…
Budapest, 1988.